Délelőtt is, délután is nagyon jó kedvem volt. Főleg, mikor a délutáni alvásomból felébredve Apát is itthon találtam. És egész délután velem játszott!:) Hancúroztunk nagyokat, nevettünk, játszottunk, lépegettem, miegymás. Aztán Anya kitalálta, hogy menjünk el bicózni. És Apa is eljött velünk!
Tettünk egy kisebb túrát a falu környékén, jó volt. Érdekes helyeken jártunk, földúton, általam még nem látott részeken. Rám való tekintettel néha megálltunk, hogy kicsit kiszállhassak, és megmozgathassam tagjaimat. De aztán mindig visszakerültem az ülésbe, és indultunk tovább. Nem is volt semmi baj addig, míg szemből nem kaptuk a szelet, mert hiába volt előttem Anya, azért biza kaptam abból a szélből... És nem tetszett. Aztán az sem, mikor oldalról kaptuk.:-P De azért kibírtam, Anyáék szerint ügyes vagyok! És azt is mondták, hogy edzenem kell a nyárra, mert akkor bizony hosszú biciklitúrákon fogok részt venni a Bakonyban... Nem tudom, ez most jó? :-S
Végezetül még meglátogattuk a Papáékat is, mert tegnap állítólag kétszer is kerestek, csak mi nem voltunk itthon. De most valahogy nem volt az igazi, nem volt kedvem odamenni sem a Papához, sem a Dédihez. Így aztán haza is jöttünk, mert Anyun lógni itthon is tudok...;-)
