Hétvégén rekordot döntöttem a szülő nélkül való létezés kategóriájában. Már pénteken kezdődött, mikor Anya délután meglépett kozmetikushoz, majd haza sem jött, mert templomot diszítettek, takarítottak, és próbáltak a másnapi esküvőre. Így aztán egy darabig Apával voltam, majd a Mamáék jöttek értem, és elvittek, csak fürdeni hoztak haza. És Anya még mindig sehol. De ezt csak úgy írom, mert igazából nem zavart, a Mama is klasszul megfürdetett, majd lefeküdtem aludni. (Zárójelben jegyzem meg, hogy éjjel azért pótoltam anyahiányomat, éjféltől fél 3-ig ébren voltam...:-P)

Szombaton aztán Anyával elmentünk felrakni a maradék díszeket is a templomba, majd onnan mentünk a Mamához, mert Anya fodrászhoz ment. A délutáni alvásomat is ott ejtettem meg, Anya nagyon örül, hogy ilyen jól elvagyok ott is, és minden gond nélkül elalszom.:-)

Mikor felébredtem, jöttek értem a szüleim, hogy egy rövid időre hazavigyenek. Otthon is voltam kb 2 órát, aztán irány vissza a Mamáékhoz, Anyáék pedig elmentek esküvőre, lakodalomba. (Azt mondják, igen jól érezték magukat, megható, csodaszép esküvő után egy fergeteges lagzi következett)

Vasárnap olyan 11 felé jöttek értem, de akkor már nagyon álmos voltam, annyira, hogy azon a rövidke úton hazáig el is aludtam.:-) Mikor felébredtem, ismét a Mamáékhoz indultunk, mert ott ebédeltünk. Még egy jót játszottunk ott, aztán hazamentünk, és játszottunk. Estig. Akkor aztán már otthon fürödtem, és aludtam.