Mondta, hogy nagyon büszke rám! El is hiszem:)
Alighogy megtörtént eme nagy esemény, Anyához telefonon bejelentkezett egy volt egyetmi csoporttársa, Orsi, és a férje, Zoli, hogy erre visz az útjuk, ha nem zavarnak, bejönnének! Anya nagyon örült nekik, jó, hogy jöttek! Alig egy hónapja volt az esküvőjük, legyenek nagyon boldogok!
Aztán persze, mikor hazajött Apa, én is elmeséltem neki a nagy újságot!:)
Meglátogatott Heni is:
Ekkortájt nagyon-nagy volt ám a kánikula, azért ez az egy szál pelus! Elviselhetetlen volt a hőség, még sétálni is csak este 6 után mentünk!
Képek:
Apa szerint itt volt az ideje, hogy megtanuljak vezetni:)
Szerencsére jó sokat voltunk a Papáéknál.
A Gizi dédim testvére, aki nekem nemtomkim, Esztergomban lakik, és a dédi elment hozzájuk, mert volt az aranylakodalmuk (hogy az mi a csuda?). Mi meg Apáékkal elmentünk érte, és előtte megnéztük az esztergomi bazilikát. Hogy az milyen hatalmas!!!:o ÉS nagyon szép! Voltunk fenn a kupolában is, de az a sok lépcső engem egy kicsit elálmosított, így éna kilátásból nem sok mindent élvezhettem:)
Gyújtottunk mécsest is, Anyáék minden székesegyházban, ahol járnak, gyújtanak egyet...
Ezután mentünk a dédiért. Anya nagyon szereti Feri bácsiékat, rém jó fejenk tartja őket. Mindig sokat lehet velük nevetni, most is jókat mosolyogtak Feri bácsi töklopós sztoriján...:)
NAgyon gyorsan eltelt az idő, így aztán hamar elindultunk hazafelé.
Az autóban én persze aludtam egy jót, és így nagyon gyorsan hazaértünk.
Pár nappal később megint útra keltünk, elmentünk egyet kirándulni. Megnéztük a sümegi v
várat, majd elmentünk a tapolcai tavasbarlangba.
A sümegi várat jó magasra építették, Apáék szépen felgyalogoltak. Volt valami vártaxi, vagy mi a szösz, de hát az én szüleim nagyon sportosak...:) Engem Apa vitt a kenguruban. Elég nagy szél fújt ott fenn, de azért jó volt. Megnéztünk valami előadást, meg láttunk pacikat is, benéztünk a kiállításokra, én ebédeltem egy jót, és jól éreztük magunkat.
Ezután továbbautóztunk Tapolca felé, a tavasbarlang mindhármunknak új dolog volt, még Anyáék sem jártak ott. Furcsa dolog, hogy egy város közepén ilyíen dolog van, az biztos. A barlangba jó hosszú sorbanállás után jutottunk be, én még aludtam is egyet! Szegény Apa meg hősiesen végigállta a sort! Büszke voltam rá!:) SAjnos csónakázás közben enm készültek túl jó fotók, mert ugye Apa evezett, Anya fogott engem, próbált elhajolni a sziklák elől, amik néhol elég alacsonyan voltak, és még fényképezett is. Meg aztán mögöttünk is jöttek a csónakok, így nem volt idő megállni fotózgatni...:(
A víz gyönyörű tiszta volt, néhol kb fél méter, de volt, hogy 3 méteres mélység volt alattunk...
Megnéztük a barlang többi részét is, bár az már nem volt olyan érdekes, mint a csónakázás.
Ez a nap is gyorsan véget ért, elég rendesen elfáradtam, mire hazaértünk, de nagyon jó volt! Legközelebb én evezek, Apa!:)
További képek 3 hónapos koromból:
Végre van kép a szobámról is (akarom mondani, a kis sarkomról:)):
Végre a nagynénémékről is van kép:
Ebben a hónapban (na jó, egy kicsit már átlógott négy hónapos koromba is, de nem akarom szétvágni:)) Anyával elmentünk ministránstáborba is. Igaz, én még nem vagyok ministráns, de két hetes korom óta csak egy misét hagytam ki, mikor Erzsiék esküvője volt. És majd én is ministráns leszek, ha nagyobb leszek!:) Így aztán mi is ott voltunk! NA még az milyen szuper volt! Sok-sok ministráns gyerek, sokan figyeltek rám, játszottak velem, igazi Kánaán!
Három hónapos koromban a következő paraméterekkel rendelkeztem:
-súlyom: 7000 gramm
-hosszom: 63 cm
-tudományom: hasrafordulás.
