Anyák pedig még beszélgettek a DoktorNénivel, aki elmondta, hogy valószínű valami vírusos fertőzést szedtem össze, diétázzak, Anyáék csillapítsák a lázam, de egyelőre még nem ír antibiotikumot. MAjd meglátjuk.
Aztán megláttuk. Egész hétvégén küzdöttünk a lázzal, ha felment, akkor ennyire bújós tudtam lenni:
Mikor nem volt lázam, akkor olyan voltam, mint egyébként: virgonc, jókedvű, csacsogó, eleven.:-P
Egyébként a láz mellé társult a hasmenés is, nagyon gyakran kell cserélni a pelust, és elég híg a tartalma.:-S Ennek megfelelően a popeszom nagyon csúnya, rettentően ki van csípve, pedig Anya gondosan kenegeti, és a pelust is igyekszik azonnal kivenni. Sőt, még Apa is tisztába tett, mikor Anya távollétében sikerült alkotnom.;-P
Vasárnap délután aztán ismét a DoktorNéniék felé vettük az irányt, és ismét következtek az előbb már ismertetett kínzási módok, és DoktorNéni felírta az antibigyót.:-S Mondta, hogy váltsuk ki, de hétfőn még beszéljen vele Anya, mielőtt elkezdené adni.
Ma reggel alig 37 fokos hővel ébredtem, Anya már kezdett is örülni, hogy na talán... El is mentünk a Mamáékhoz, hogy segítsünk nekik eperlekvárt főzni, és ott szép lassan kúszott fel a hőm... 37,5...38,3... Anya beszélt a DoktorNénivel, aki mondta, hogy akkor kezdjük el az antimicsodát...:-S Most már az első adag bennem is van, én pedig az igazak álmát alszom...;-P