Aztán napközben sem aludtam sokat, pedig általában szoktam közel 3 órát bundizni, de ma valahogy nem ment. Mondjuk Anya is ludas volt a dologban, mert én éppen mélyen aludtam, mikor bejött a szobába! Pedig tudja, hogy ezt nem szabad, mert felébredek. Mikor meghallottam, hogy nyílik az ajtó, már fel is emeltem a fejem, és le sem tettem többet...:)
Anya úgy gondolta, hogy délután majd séta közben elalszom. Ez így is történt, de amint hazaértünk, kipattantak a szemeim. Mondjuk utána nyűgös is voltam, még a Mamáéktól a holnapi névnapomra kapott hintám sem dobott fel...
Ja, és reggelre esett a hó, vagy micsoda. Az olyan fehér, hideg, és fura. Anya rendesen meglepődött, mikor kinézett az ablakon, és meglátta.
Láthatóan engem nem nagyon érdekelt...:)
Annál jobb volt itthon mókázni, játszani Anyával, majd mikor Apa megjött, akkor vele. Anya szerint egyre apásabb vagyok, ha Apa itthon van, követem mindenhova, mint egy kiskutya:)