Indulás előtt:
Furcs avolt, hogy Anya nem hátul ült velem, hanem ő is előre ült Apa mellé. Ilyet nem szokott csinálni, csak akkor, ha ő vezet, és csak ketten vagyunk. Na mindegy, nem volt gond, mert Orsi és Kitti remekül elszórakoztattak engem:
(Bocsánat a nem túl jó minőségű képért, kicsit mozgott Anya keze:))Azért figyeltem ám Anyára is:
Egy idő után meguntam a csajokat, de úgy tűnt, Orsi is megunta saját magát (az ugyanis nem lehet, hogy ő engem unt meg, mert az lehetetlen:)). Így aztán aludtunk egy nagyot!
Nagyon hamar megérkeztünk, mondjuk én csak Sümeg után ébredtem fel, onnan meg már valóban közel van Lesencefalu, ahova mentünk. Pontosabban Lesencefalu és Várvölgy között, fenn a szőlőhegyen van egy kis házikó, és oda mentünk. A kilátás mindenesetre fantasztikus!
Gyorsan uzsonnáztam is egyet, a friss hegyi levegőn még a kaja is jobban esett. Anya szerint mindig oda kellene engem vinni kajaidőben, mert egy hang nélkül pusztítottam el az adagomat, sőt utána még Anyáékkal is ettem:)
Egy családi kép:
HAzafelé aztán teljesen egyedül ültem hátul, és angyon jól elvoltam. Magyaráztam Apának, mondtam neki, hogy merre menjen. Még jó hogy ott voltam, biztos eltévedt volna:) De én figyeltem:
Mikor már biztos voltam benne, hogy hazatalálnak nélkülem is, akkor aztán elaludtam.
Félálomban még hallottam, hogy Anya mondta Apának, hogy jókor, mikor már mindjárt otthon leszünk.:) De az engem már nem érdekelt, én csak aludtam. Otthon sem ébredtem fel, így a fürdés kimaradt, Anya csak átrakott az ágyikómba, és reménykedtek, hogy úgy elfáradtam, hogy reggelig alszom...
