Esténként ezt szoktuk imádkozni Apával és Anyával:
Én Istenem, jó Istenem,
lecsukódik már a szemem,
de a tiéd nyitva Atyám,
amíg alszom, vigyázz reám!
Ámen
Ma is ezt imádkoztuk (mint már elég régóta), és Anya szeretné, ha lassan megtanulnám a szövegét, és velük imádkoznék. Ezért elkezdte mondani, és kérte, hogy én fejezzem be a sorokat...
Anya: -Én...
Én: -Én...?
A: -Én Istenem...
É: -Én Ittenem...
A: -Jó...
É: -Jóbácsi.......
