Aki nem tudná, az ágtalálkozó a közösségek (péri, óvári, sashalmi, tatai közik; a közösség pedig a nagyhittant jelenti, ahol kiscsoportosan tanulnak Istenről azok, akik odajárnak, köztük a szüleim is) találkozója. Évente kétszer van, ősszel és tavasszal, és mindig máshol. Most az óváriak rendezték, és egy gyönyörű helyen voltunk, a Szigetközben, Ásványrárón. Előtte megkeresztelték Patrikot a Hédervári templomban.
A keresztelő után visszamentük Ásványráróra, és egészen a Duna-partig mentünk.






















Egy kicsit, mikor már a töltésen mentünk, én is vezethettem:)






















Ott a vízparton volt egy szabadtéri, gitáros mise (ugyanazok zenélnek ilyenkor, mint akik Anyáék esküvőjén). Én is énekeltem:)





























A mise után kisközösségi megbeszélések voltak, én Anyával maradtam, Apa meg ment külön egy másik csoportba. Jól éreztem magam, én is ygakran hozzászóltam!:) Csak azt nem értettem, miért mondta Anya sokszor, hogy "kicsit halkabban, kisfiam!"??!!:P
Na mindegy, a megbeszélések után bendőtöltés következett:






















Volt is ott nagy evés...





























...ivás, dínom-dánom!:)






















Na de ebben a nagy dínom-dánomban eléggé elfáradtam, így én aludtam egyet. Ezalatt Anyáék elmentek motorcsónakázni-engem meg Hajni gondjaira bíztak, megjegyzem, cseppet sem érdekelt, merre járnak az ősök, én az álmok mezején szenderegtem...:)
Miután felébredtem, együtt mentünk motorcsónakázni, bementünk egy szigetre, ahol sétáltunk egy jót.





























Megmásztunk egy madárlest:












































Aztán jött a séta a vízhez:






















ÚGy, de úgy szerettem volna megmártani a kezem és egyéb testrészeimet a vízben, de Galádanya megint kemény volt, és csak a kezemet engedte belemártani, meg kavicsokat dobálhattam, az is jó volt.
És megint kajaidő lett:)





























Én és a víz:






















Visszafelé Apa vitt a nyakában, én meg dudáltam az orrával:)





























Meg kapaszkodtam:DDD





























A partra egy halászhalóval utaztunk, klassz volt, én együtt berregtem vele:)





























A nap zárásaként elmentünk Mosonmagyaróvárra fagyizni Zsomborékkal. Én is kaptam egy tölcsért!!!
A hazaúton Anya próbált szórakoztatni, hogy ne aludjak el, de kevés sikerrel járt, álomba szenderültem. Ennek Anya nem örült, mondván, hogy mivel még nincs alvásidő, reggel megint 5-kor kukorékolni fogok (mint ma:)), vagy felébredek, mikor hazaérünk, és akkor meg este fogok kukorékolni... Na ez a második variáns jött be, ahogy megállt az autó, kipattantak a szemeim... Így legalább tudtam vacsizni, és fürdeni. Fürdeni nagyon szeretek, van, hogy ruhástól bemászok a zuhanyzóba:)





























Egy csöppet koszos vagyok, mi?:)
Fürdés előtt-közben-után Anya kullancsmustrát tartott, de nem talált!:) Apa szerint a mi vérünket nem szeretik ezek a dögök. Hát, remélem is!!!!
Anya csodálkozására az esti nedű elfogyasztása után, mikor bekerültem az ágyamba, nem álltam fel, ahogy szoktam, henem odabújva rövid élménybeszámolót tartottam a kutyusomnak, és már aludtam is!! Ha nem kelnék éjjel, Anya lassan azt hinné, mintagyereke van. Na de majd teszek én róla...:)