Nem baj ám, azért én így is jót játszottam! Apa meg nekiállt, és átalakította egy kicsit nagyobbra a homokbüfémet...
Kukkkk!!
Modellbeállás:)
A mi utcánk olyan, hogy a gyerekek nem a számítógép, vagy a tévé előtt töltik az idejüket, hanem kint játszanak. Anya ennek nagyon örül, és ezt sajnálni fogja, ha sikerülne elköltöznünk... Ma sem volt ez másként, bár jópáran nyaralnak a gyerekek közül. Én is kedvet kaptam a kinti léthez, Anya ki is engedett, amíg Apa szögelt. Rajzoltunk krétával a kocsibejáróra, élvezkedtem...:)
(Anya is élvezte, mert nem ment tropára a dereka...)
Aztán kijött, és csatlakozott hozzánk Krisz haverom is, akinek ma sikerült először egyedül felállnia (11 hónapos lesz)! Mostanában azonban van valami feszkó köztünk, valahogy nem igazán élvezem a társaságát...:-( Lenyúlta a motoromat, és ez sem volt igazán a kedvemre való.
Azért, hogy ne legyen örök harag, a végén autóztunk egyet nagy egyetértésben, békességben...:-)