Ákos nagyfiú mindennapjai

Sziasztok! Ákos vagyok, egy igazi bitang kétéves...;-) Néha-néha írok pár sort magamról, a családomról, és a születendő testvéremről. Olvassátok szeretettel!!

Hozzászólások

  • Dominó: Aztaaa, csak ámulok. Nekem még nem megy. Mondjuk mostanában nem is vagyok oda a járművekért. :) (2008.05.28. 07:03) 328. A nagy bicót is tudom hajtani...:-)))
  • Orsi: Naa hogy döntöttetek?? Remélem Ákos még nem sikerült kiszálnod egyedül a kiságyból! :P Puszi!!!!!!! (2008.03.27. 19:38) 305. Kiságydilemma
  • Csillus: Hű, de klassz képek, nagyon jól látszik mindene :) Gratulálunk a 57 mm-es gyönyörűséghez :) És jo... (2008.03.25. 07:17) 300. Gólyahír
  • Orsi: De jóóó, de jóóóó hogy újra bejelentkeztetek!! Nagyon jó volt olvasni rólad Ákos, főleg egy ilyen ... (2008.02.28. 21:51) 288. Sziasztok!!!!!!:-DDDD
  • Peti komád: Hát igen. Nem árt, ha odafigyel néha az ember gyereke :)) Ma reggel majdnem rajtam hagyta apu a ... (2008.02.13. 10:13) 287. Apa, én és a csizma

232. Győri hiszti

2007.11.15. 13:18 - évicka

Reggel megint elég korán keltem, negyed 7-kor kinyíltak a csipáim, és nem is akartak visszacsukódni...:-P Pedig Anya kérlelt, de én kemény férfi vagyok, amit egyszer elhatározok, azt véghezviszem.:-P
A szokásos dolgok után autóba ültünk, és útnak indultunk. Ez tetszett.:-) Sőt, egyre jobban élvezem, merthogy most már olyan nagy vagyok, hogy oldalra is kilátok az autóból, ami eddig nem ment. ÉS kommentálom az út közben látott dolgokat.:-) Mondjuk ma azt egy kissé nehezményeztem, hogy mikor kértem Anyát, hogy adja nekem oda a va-vat (ami mellettem hevert a hátsó ülésen, de nem értem el), nem adta, mert ő sem érte el. De aztán hamar megbékéltem, és mikor Győrbe értünk, már lelkesen mutogattam a lámpákat. Piros, piros-sárga, zöld, sárga, piros. Már tudom ám!;-)
Az autóból kiszállva babakocsiba kerültem, és úgy indultunk dolgunkra. A hó is elkezdett esni, de olyan vegyesen az esővel, szóval nem volt az igazi. A babakocsira meg már nem tudjuk rátenni a lábzsákot, mert úgy már kicsi a kocsi.:-P De végül is nem volt gond.
Elintéztük dolgainkat, én közben elnyammogtam reggelim maradékát is, amit Anya elcsomagolt, hátha... Mikor vásároltunk, azt már kezdtem egyre kevésbé bírni, aztán mikor visszaértünk a kocsihoz, na ott robbantam.:-S Anya nem adta oda a slusszkulcsot!!!:-O Azt kérdezgette, hogy ha odaadja, akkor mivel indítja el az autót? Hát nekem mindegy, csak adja oda a kulcsot! De nem adta...:-S Képes volt az ordító, visító, magát megfeszítő, csapkodó gyerekét bekötni az ülésbe, és elindulni az ordító, visító.....gyerekével. :-O Hát Anya az ilyen? Én persze egyre jobban belelovalltam magam, és ezen nem segített a dugó sem, amibe belekerültünk, csak visítottam, és visítottam, fél Győrön keresztül.:-S Hátha valaki kintről megszán, és szól Anyának.;-P De hatástalan, hiábavaló volt a próbálkozásom.:-S Aztán jöttek a lámpák, én kezdtem megnyugodni, olyannyira, hogy mikor elfogytak a lámpák, én szép lassan elaludtam. És aludtam egész hazáig, csak itthon ébredtem fel, mikor Anya nem túl finoman kiemelt az autóból.:-S (Nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy ébredjek fel, mert az alvásidő még odébb van...:-S)
Itthon nekiálltunk ebédet főzni, én persze az egyzsemélyes kóstolóbizottságot képviseltem, és már nyersen megkóstoltam a pogácsát, majd, hogy szó ne érje a ház elejét, a tepsibe is segítettem bepakolni.:-) Meg a mackóbarátommal, és békakomámmal is játszottam.
Kiadós ebéd után Anya lerakott aludni, igazából nem tiltakoztam, egy kicsit düdörögtem az ágyikómban, majd elaludtam.:-)

A bejegyzés trackback címe:

https://akobaba.blog.hu/api/trackback/id/tr56229939

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása