Határozottan nem tetszett, hogy nem a sekrestyébe mentünk, hanem fel a karba, de ott csendben kellett lennem. Még az autóimat sem tologathattam, nem dobolhattam a lábammal, nem szaladgálhattam... Nagyon vártam, hogy vége legyen. Ja, és még a gyertyákat sem fújhattam el a végén, pedig Péren Józsi bácsi mindig bevisz elfújni őket.:-)
A mise után kimentünk a temetőbe imádkozni Beáért. Nekem azonban megint nem tetszett, hogy nem fújhatom el a sírra helyezett gyertyákat, mécseseket, így aztán hamar távoztunk...:-S
Miután hazaértünk, kipróbáltuk világosban is az új járgányomat:
Este pedig Apa barátjáékhoz voltunk hivatalosak névnapi-karácsonyi vacsorára. Én jól belakmároztam (Anyáék meg is kapták, hogy "hát nem etetitek ti ezt a szegény gyereket?";-P), aztán jót játszottam. Fürdésidő táján aztán kezdtem begorombulni, fáradni, Anya ezért úgy határozott, hogy mi hazajövünk. Apa még maradt, mi pedig eljöttünk, és gyors cicamosakodás után álomba szenderültem. :-)
