Anya soha nem szerette azt a szót, hogy "rizsa". Szerinte az rizs. Apa szerint meg van rizs "a" és rizs "b", és ő a rizsÁt szereti.:-) Ebben nem jutnak dűlőre. Lényeg a lényeg, hogy a rizsa nekem is jobban tetszik, és könnyebb kimondani, így ma ismét egy új szóval gyarapodott a szókincsem: dizsa. :-DD Anyának is tetszik, ha én mondom.;-)

Még egy dolog van, amin halálra röhögik magukat kedves szüléim, mégpedig, hogy este, mikor vége az időjárás-jelentésnek, és a W. István vezeti, akkor Anya is el szokott tőle köszönni, mikor ő elköszön. Anya így: "pá, Pista!" Mostanában én is mondom, de nem csak a tévének: pá, Pista! :-DD