Szóval csodásan sütött a nap, így ma is sokat sétáltunk... Anyával valami katasztrófa a séta! Mindenkivel megáll séta közben beszélgetni, de ez még nem is lenne probléma, engem nem vesz ki a kocsiból, és azt szeretné, ha csöndben, és nyugodtan várnék, amíg ő hajlandó újra elindulni! Na még mit nem! Én aztán ficergek össze-vissza, ki akarok szállni, és bele akarok szólni a beszélgetésbe!:) Nehogy már nyugodtan tudjon beszélgetni!:)
Egész jól ment a hintázás ma este! Egy rövid ideig hajlandó vagyok megülni benne, de csak azért, mert Anya kiselőadást tartott arról, hogy milyen jót tesz nekem a hintázás, mert fejleszt valami egyensúlymicsodámat, vagy hasonló. Hát legyen! Örüljön egy kicsit, egy rövid ideig elücsörgök én benne, végül is annyira nem is rossz!:)
Ennyi voltam mára, jó éjt!!!