Szerettem, mert tágas volt:
Akár Apa is befért hozzám...:)
Ebben fordultam először hasra 3 hónaposan és két naposan.:)
Nagyokat játszottam benne...
...majd mikor már nagyobb lettem, kívül is:
Aztán ahogy megtanultam kúszni-mászni, egyre kevesebb időt töltöttem el eme szerkezetben, úgy már kicsi volt nekem a hely...;) De azért néha benne találtam magam.:-O
Mikor pedig már stabilan tudtam fel-és lemászni, Anyáék kivettek belőle néhány rudat, és önállóan közlekedhettem:
Mostanra azonban semmi funkciója nem maradt, csak a helyet foglalta, így Apa ma szétszedte. Egy utolsó járókázás:
Hát ennyi volt...:)
