A mai napot reggel fél hatkor kívántam indítani. Anya persze nem kívánta. De muszáj volt, mert memmét kiabálva rohantam ki a konyhába...:-) A reggeli után aztán Anya úgy döntött, hogy nagyon korán van még, aludjunk egyet, szépen kettesben. Aludtunk is egy órácskát, és 8 után kezdtük a napot. Porszívózás, mosogatás, pakolászás (én elő, Anya el;-)), aztán Anya állt volna neki ebédet főzni. Igen ám, csakhogy amit kigondolt, ahhoz nem volt itthon szinte semmi, így irány  abolt. Mivel szakadt az eső, autóval mentünk (nem szoktunk, mert kb 3-400 m tőlünk a bolt, de esőben ez nagy távolság;-)), de azért Anya előrelátóan rámadta a gumicsizmát. ÉS milyen jól tette. :-) A bolt előtt álló hatalmas tócsába azonmód belevetettem magam.:-P Aztán bementünk a boltba, ahol engem nagyon szeretnek, és ha elkiáltom magam, hogy memme (és miért ne tenném?:-P), akkor valaki rögtön ott terem valami ehetővel. Anya meg ég, mert szerinte azt hiszik, hogy itthon engem éheztetnek...Úgyhogy egy fél kiflivel, és egy csokival gazdagabban indultunk haza, meg persze az ebédhezvalókat is beszereztük. Kint aztán irány a tócsa!!! Anya meg utánam! Én meg a nagy lendülettől akkorát estem, csurom víz lett mindenem!:-S Kocsiba be, ruha le, irány haza.
Otthon aztán nagyot játszottam, míg készült az ebéd, szinte egy szavam sem volt. A gumicsizmámba pakolgattam bele a kulcsaimat, meg Anya telefonját. Meg előszedtem rég elfelejtett kúszótudományomat, és bemutatót tartottam Anyának. Sajnos a Superman technika már a múlté, de kúszni még tudok!;-)
Mivel egész nap esett, így a délutánt is a házban töltöttük, mi hárman. Nagyon jó volt, Apával nagyokat hancúroztunk.
De azért nem bánnám, ha inkább nem esne.

Ez a kép tegnap készült, így vártam Anyáékat reggel:





























Ez pedig ma, így grimaszolok mostanság:





























Vááááá:-D