Végre-végre lett csizmám!:-) Már nagyon aktuális volt, hó is volt jópárszor, meg hideg is, én meg még mindig kondicipőben koptattam az utakat. :-S NA de tegnap! Bementünk egy boltba, amiről Anya már sok jót hallott, de még nem volt hozzá szerencséje, és egyből megláttuk a kiszemeltet. Mondjuk akadt egy kis vitánk Anyával, mert ami neki tetszett, az nekem nem. És olyannyira nem, hogy nem is engedtem felhúzni a lábamra. :-P Anya próbálkozott, próbálkozott, én meg csak ültem, és feszítettem a lábam, nehogy véletlenül is belemenjen.;-P ÉS nem is ment. Na akkor Anya kinézett egy másikat. Igaz, ő sem volt róla teljesen meggyőződve, hogy nekem világos drapp színű csizmát kellene vennie, de azért aranyos volt. Volt rajta egy mackó, az tetszett is, de aztán rájöttem, hogy kell a fenének ilyen dedós, amckós csizma, nekem ugyan nem! Anya felhúzta a lábamra, én meg mutogattam, hogy vegye le, és sírtam hozzá. (Ja, el ne felejtsem, hogy az eladó néniket teljesen elbolondítottam;-)) Akkor inkább már az előző! Meg is próbáltuk még egyszer, és láss csodát, simán belement a lábam...;-) Aztán én még széznéztem, és találtam egyet, ami még jobban tetszett, de az nem csizma volt, hanem bakancs. És Anya most elsősorban csizmát akart nekem, de megígérte, hogy majd visszajövünk, és veszünk egy baakncsot is.:-)
Úgyhogy kifizettük a csizmát, és távoztunk. Persze én már le sem akartam vetni, és büszkén mutogattam, hogy milyen szép csizmám van.:-)
Elmentünk még egy bútorboltba, ahol én az összes ágyat kipróbáltam, bújkáltam egy aléagúton, és megrágtam a dísznek kitett nagy mackót.:-P Meg csapkodtam az ajtókat. Szóval jófiú voltam...;-P