Ez most nálunk a babamamaklubot jelenti.:) Merthogy itt voltunk ma délelőtt. A múltkori tömeg után megint arra számítottunk, hogy elég sokan leszünk, ehhez képest 9-kor, mikor odaértünk, tárt ajtókat találtunk ugyan, de sehol nem volt egy lélek sem.:( Na azért olyan nagyon nem zavart, gyorsan birtokba vettem az ott lévő játékokat, és külön örültem, mert ugyanolyan sátor van ott labdákkal, mint nekem itthon, meg ugyanolyan formabedobálós játék is. Így aztán cseppet sem voltam megilletődött, hanem el is kezdtem játszani, ahogy azt kell.:) Néhány perc után aztán megérkezett Ati is, akivel sokat találkozom, mert a Mamáék mellett laknak (na jó, csak a második szomszédban...). De ő nem igazán akart velem játszani, csak szorongatta a cumisüvegét, és bújt az anyukájához. Hát felőlem, akkor egyedül játszom!:) Aztán érkezett még két kislány is, Liliána és Kata. Anyától kérdezték, hogy mindig ilyen vagyok-e, hogy így feltalálom magam, és Galádanya leégetett, mondta, hogy igen, és hogy milyen eleven, sőt néha már ROSSZ vagyok!!!??? Éééén??? :-O Mikor én egy kis angyalka vagyok...O:)
Ez lennék én, mint angyalka...
Itt már kezdett kiütközni az ördög is (Anya szerint legalábbis, én nem értem, mi rossz van abban, ha mindent körbejárok, megnézek, le akarok menni a lépcsőn, meg akarok fogni mindent, és még véletlenül se hallom, hogy "Ákos nem szabad! Ákos gyere ide! Ákos ne csináld!":D):
Aztán ő Kata:
Ő Ati:
Ő pedig Lili:
Katának szerintem bejött Ati, hiába no, modern korban élünk, most már a lányok is kifejezhetik vonzalmukat, és akár ők is kezdeményezhetnek! Kata meg is tette:)
(Azért elárulom, hogy a vége egy nagy esés lett, hatalmas sírással...)
Én meg közben elálmosodtam. És ha álmos vagyok, akkor kicsit nyűgi is. Így amilyen jól indult ez a bmk, olyan nyafi vége lett... Hazafelé Anya nem engedett elaludni, aztán itthon kicsit felébredtem, de most már bundizom. (Csak Anya meg ne lássa, hogy közben blogot írok...;))
